|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 199 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-199 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Szent Pál /apostol/ 0. augusztus 22.„Vallani és vállalni”Államalapító Szent István királyunk ünnepén, 2010. augusztus 20-án Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) meghívására előadást tartott a XXXIV. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferencián. A zsúfolásig megtelt vargyasi unitárius templomban az erdélyi képviselő „Nemzetpolitika és az ifjúság közéleti szerepvállalása” című előadásában az értékelvűség mellett érvelt. Mint jelezte: ma az identitásvesztés az egyik legnagyobb problémánk, mintegy „szétmállik” a közösségi, lokális, nyelvi és nemzeti identitás, márpedig közszolgálatot csakis az vállalhat, aki azonosulni tud a köz problémáival, magáénak érzi azokat. Következésképpen amennyiben nemzetpolitikáról akarunk beszélni, előbb tisztáznunk kell a nemzethez való viszonyunkat, jelentette ki Tőkés László. Rámutatott: a társadalom szövete szakadozik, ráadásul az elmúlt nyolc évben az anyaországi vezetés kormányzati politikai szintre emelte a nemzetellenességet. Mivel a szocialista-liberális kormányzat nem tudta/nem akarta a magyar nemzet érdekeit képviselni, hanem inkább állampolitikát folytattak (a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok horizontja Kis-Magyarország határainál lezárult), ezért szükség van arra, hogy újra megerősödjünk nemzeti önazonosságunkban, mondotta az erdélyi képviselő, emlékeztetve: a magyar nemzet és a magyar állam határai nem esnek egybe. Az önazonosság, a magyar identitás forrása többek között az, hogy közös értékeket vallunk, és ezek az értékeink összekapcsolnak bennünket, mutatott rá az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Épp ezért az értékközpontúság kell, hogy a nemzetpolitika közös eredője legyen, szemben a pártpolitikai önös érdekek kiszolgálásával. Ilyen központi keresztény értékeink: az igazság és a szeretet. A magyar ifjak igazságszeretete mindenkor megnyilvánult, hangsúlyozta Tőkés László, példaként „a márciusi ifjakat” 1848-ból, valamint „a pesti srácokat” 1956-ból hozta fel. Ma a fiatalság mintha hamar „megbölcsülne”, koravénekként igazodnak az aktuális kurzushoz. Az ODFIE Kárpát-medencei szinten példaértékű ifjúsági-közéleti munkát fejt ki, mondta az erdélyi képviselő; ezzel szemben a passzivitás, a tétlenség, az önzés, az apolitikus magatartás távolt tartanak bennünket a cselekvéstől. Az igazság szeretete viszont – Pál apostol szerint – arra indít bennünket, hogy a jót cselekedjük. Krisztus megváltó szeretete még a halál fölött is győzedelmeskedett: tehát az ifjúságnak ezzel a szeretettel kellene felvérteznie magát. Az egykori temesvári lelkipásztor rámutatott: keveseknek adatik meg, hogy fegyverrel a kezében harcoljon hazájáért, igazságáért, mint Petőfi Sándor, de nem is ezt várják el a fiatalságtól. Hanem inkább azt, hogy mindenki a maga helyén, a maga mértéke szerint a hit által felvértezve a bibliai értelemben vett jót cselekedje. Hiszen mindannyian „tanítványok” vagyunk, Krisztus katonái. Az erdélyi magyar történelmi egyházak mindenkor, de Trianon után különösképpen ebben a szellemben vállaltak nemzetszolgálatot, ahogyan azt Makkai püspök is megfogalmazta: Erdély nem politikai, hanem erkölcsi kérdés. A nemzetpolitika egyfajta erkölcspolitika tehát, az elvhűség és az értékközpontúság kell, hogy vezérelje szolgálatunkat, összegzett az Európai Parlament erdélyi magyar alelnöke, ilyen értelemben a nemzetpolitika nem csupán lehetőség, hanem hivatás és kötelesség is egyben. A mai ifjúság számára ismét a legfontosabb iránytűnek a „vallani és vállalni” erdélyi alapelvének kell lennie, jelentette ki Tőkés László zárásképpen, így lehetünk a Kárpát-medencei egyetemes magyar nemzetpolitika alanyai és részesei is egyben. Az ODFIE évenkénti konferenciája az erdélyi unitárius ifjúság életében nagy múltra tekint vissza: az 1900-ban alakult unitárius ifjúsági szervezet első ilyen jellegű seregszemléjét 1928-ban szervezte. A 1991-től ismét évente megrendezett konferenciák munkálatai elsősorban egy megadott téma feldolgozását célozzák, többnyire olyan területekről, amelyek ifjúságunk életében fontos eligazító szereppel bírnak. A XXXIV. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferencia 2010. augusztus 19–22. között zajlott az erdővidéki Vargyason. Idei témáként a következőt jelölték meg: Isten szép! erdon.ro 1999. július 3.A június 28-án megtartott Csomafalvi Értelmiségi Fórum már a község búcsúünnepéhez kötődött, június 29-e, Szent Péter és Pál napja ugyanis Gyergyócsomafalva legnagyobb ünnepe. Az idén a búcsút megelőzően új községházat avattak a faluban, azt követte a körmenet, majd az ünnepi szentmise, végül a piactéren megtartott kultúrműsorral folytatódott az ünnepnap. /Búcsúünnep és új községháza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./1999. november 17.A Babes-Bolyai Tudományegyetem római katolikus teológiai kara november 18-20. között Teológiai Napokat szervez Kihívások a teológiában a harmadik évezred küszöbén címmel. Az előadók között van Jakubinyi György gyulafehérvári érsek /A szövetség teológiája a Tórában és Lisieux-i Szent Teréznél/, Benyik György szegedi biblikus /A Qumrán-kutatás újszövetségi vonatkozásai/, a szegedi Thorday Attila /Szent Pál evangéliuma a feltámadásról/, a budapesti piarista tanár Jelenits István /Az Apostolok Cselekedetei az újabb kommentárok tükrében/, a protestáns teológia tanára, Molnár János /Az Egyiptomból való szabadulás és az új kronológia (20. század végi archeológia kutatási eredményei és az ószövetségi kortörténet)/, Erdő Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora /A vegyes házasságokkal kapcsolatos egyházi nyilatkozatok/. Ezután szekciókra osztva folytatódnak az előadások. /Teológiai Napok a katolikus teológiai karon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./2000. november 12.Okt. 6-9. között a Kárpát-medencéből és a világ más tájairól magyarok ezrei zarándokoltak Rómába. A magyar nemzeti jubileumi zarándoklaton az anyaországból, az utódállamokból a magyar püspökök szinte kivétel nélkül mind ott voltak. Okt. 7-én a Szent Pál bazilikában tartott magyar szentmisén egy utódállambeli magyar püspök /dr. Jakubinyi Görgy érsek/, majd az ezeréves határon túli magyarok püspöke /Miklósházy Attila/ mondott szentbeszédet. A pápa külön kihallgatáson fogadta a Szent Péter bazilikában a magyar jubileumi zarándokokat. - Okt. 25-én az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői találkoztak az RMDSZ vezetőivel. A cél az volt, hogy a választások előtt tisztázzák az RMDSZ és a történelmi egyházak kapcsolatát. A megbeszélés eredményes volt, mert a magyarság ügyét - s benne az erdélyi történelmi egyházak érdekeit - az RMDSZ képviseli. A püspökök leszögezték, hogy a novemberi választásoknál kettőt kérnek a hívőktől: vegyenek részt a választásokon, mert hívő nem maradhat közömbös, amikor törvényhozókat kell megválasztani, szavazatukat csak olyanra adják, akiről tudják, hogy egyházukat és népüket szolgálják. /Schuller Mária: Római élmények és kolozsvári tanácskozás. Interjú dr. Jakubinyi György érsekkel. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 12./2000. december 9.A keresztény felekezetek között sincs meg a kellő béke: görögkeletiek hadakoznak görög katolikusokkal, neoprotestánsok a történelmi egyházakkal, állapította meg Gál Mária. Az unitarizmust elítélte a katolikus-ortodox párbeszéd bizottsága. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök hangsúlyozta, hogy ezt a többezer éves kultúrát a reformáció folytonossága jellemezte. A protestantizmus, mint a veszélyeztetett igazság elleni tiltakozás, a vallásnak igen fontos részét képezi. A püspök szerint a protestantizmus egyik legszebb példája az ószövetségi próféták esete. A próféták korukban veszélyeztetve látták Isten akaratának érvényesülését, és ez ellen felemelték szavukat. A prófétai hagyomány továbbvitele mutatkozik meg Jézus nyilvános működésében és tanításában. A Hegyi Beszédben megfogalmazott jézusi protestálásból született meg később az új vallás, amely az Isten és a felebarát szeretetét helyezte középpontba. A 16. századi reformáció abból a felismerésből indult ki, hogy veszélyeztetve van az ember üdvössége. A radikális reformáció - az unitarizmus - is egyfajta tiltakozás eredménye. Dávid Ferenc és kortársai indították útjára a reformációt, amely evangéliumi alapon eljutott Isten atyaságáig, az egyisten eszméig. Gál Mária közbevetette, hogy az unitarizmus keresztény mivolta megkérdőjelezett. Szabó Árpád püspök szerint az unitarizmus nagyon szoros kapcsolatban érzi magát a kereszténységgel. Az unitarizmus a kereszténységen elsősorban Jézus tanítását, az evangéliumot érti és ezt fogadja el történelmi alapnak. A püspök szerint a keresztény egyházat nem Jézus alapította. ″A keresztény egyház elsősorban Pál apostol munkásságának az eredményeként jött létre, még akkor is, ha az alapok az első pünkösdhöz nyúlnak vissza.″ Van-e hely mindenki számára a betlehemi jászolbölcsőnél? Van-e hely mindenki számára a betlehemi jászolbölcsőnél? /Gál Mária: Van-e hely mindenki számára a betlehemi jászolbölcsőnél? Van-e hely mindenki számára a betlehemi jászolbölcsőnél? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./2002. július 27.Aggasztóan és aránytalanul megfogyatkozott az erdélyi magyarság létszáma. Az okok: kivándorlás, asszimiláció és a természetes szaporulat hiánya. Bármennyire visszatetsző: számba kell venni és nyilvánosság elé tárni a magyarságukért, s közelebbről a demográfiai elesettségért aggódó és megoldásokat kereső közéleti személyek etikai hozzáállását - írta Tőkés István. Hogyan prédikálhatnak a lelkészek, illetve írhatnak az írók, hogyan igényelhetnek katedrát a professzorok, ha ők maguk nem teszik azt, amire másokat buzdítanak? Bizonyos, hogy sem Pál apostolnak, sem Ady Endrének vagy Reményik Sándornak nem volt gyermeke, s olyanok is vannak, akik eredménytelenül küzdenek a gyermekáldásért, de ezek a kivételek nem igazolhatják a sokezrek negatív példamutatását. Mindezt az öncsalás elleni állásfoglalásnak tekinti a cikkíró. /Tőkés István: Az igazság jussán Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./2002. november 12.A csobotfalvi Szent Péter és Pál plébániatemplomban értékes felfedezésre jutottak a csíkszeredai múzeum régészei. Gombásodás miatt fel kellett szedni a padlót, alatta felfedezték a régi gótikus sekrestyét a támpillérekkel együtt. Eddig nem tudták, hogy a mostani, 1800-ban elkezdett új barokk templom ezek maradványaira épült. E maradványok alól még korábbi, késő Árpád-kori kisebb templom töredékei kerültek elő. Két korabeli sírhely maradványait is feltárták a régészek. Egyik az Árpád-kori templom maradványai alól került elő. /Kristó Tibor: Értékes lelet feltárása Csobotfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 12./2003. április 24.A Csíki Székely Múzeum kiváló fiatal régészgárdával dicsekedhet. A triót Botár István, Darvas Lóránt és Tóth Boglárka alkotja. Újszerű ásatási módszereik, melyeket már tavaly a csíkszenttamási Csonka-torony, valamint a csobotfalvi Szent Péter és Pál-templom feltárási munkálatainál alkalmaztak, meglepő eredményekre vezettek. Sokáig úgy tudtuk, hogy templomépítészetünk a gótikával kezdődik, mára megdőlt ez az elmélet. Idén folytatni fogják a megkezdett feltárási munkálatokat a csobotfalvi templom északi kápolnájában, ahol már megtalálták a középkori sekrestye falát. Feltevésük, miszerint a gótikus templom előtt létezett még két másik templom is, igazolódni látszik. Ezután a csíkszenttamási Csonka-toronynál szintén folytatják a tavaly megkezdett munkát. Eddig rábukkantunk a gótikus templom déli falára, valamint feltártuk az Árpád-kori templom déli hajófalát és szentélymaradványait is. Még ebben az évben elkészítik a települések régészeti lelőhelyeinek listáját. /Kristó Tibor: Csíki Székely Múzeum. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 24./2003. június 10.Tavaly szenzációszámba menő feltárást végeztek a Csíki Székely Múzeum régészei: Botár István, Darvas Lóránt és Tóth Boglárka Csobotfalván, a Szent Péter és Pál plébániatemplom kápolnájában. Kiderült, hogy a régi templomot nem bontották teljesen el, freskótöredékek és rovásjeles kő került elő. A templom feltételezésük szerint már a 12. században létezett, s a kor szokása szerint temetkeztek mellette. Mindez annak bizonyítéka, hogy a Csíki-medence a 12. században az Árpádok királyságának részét képezte. Idén feltárták az Árpád-kori szentély alapfalainak részletét, tovább folytatják az ásatásokat. /Kristó Tibor: Ásatások Csobotfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./2003. november 15.Az első magyar iskola a pannonhalmi bencés kolostor mellett született. A magyar keresztény egyházak a legkisebb faluban is iskolát építettek a templom mellé. Az egyházi iskolában a nép legegyszerűbb fia is tanulhatott, és felemelkedhetett. Az anyanyelvi műveltség egybekapcsolódott a latinnal, a tudományok alapjait hordozó nyelvvel. Szántó Arató István jezsuita szerzetes fáradozása nyomán XIII. Gergely 1578-ban megalapította a Collegium Hungaricumot Rómában, 1581-ben Báthory István alapította Kolozsváron az első erdélyi egyetemet, amelyet 1603-ban Székely Mózes hadai leromboltak, Bethlen Gábor 1622-ben Gyulafehérvárott alapított kollégiumot, mely később Nagyenyedre költözött. Az anyanyelvi műveltség egyik forrása a Szentírás. Árpád-házi Szent Margit a legenda szerint négy-öt éves korában könnyezve hallgatta Jézus szenvedéstörténetét, amelyet az evangéliumból - nyilván magyar nyelven - Olimpiádesz nővér olvasott fel neki. Ez az első tudósítás, hogy a Szentírásnak van már magyar nyelvű fordítása vagy fordításrészlete. A Szentírás összefüggő szövegének első magyar nyelvű fordítása a XV. század harmincas éveiben keletkezett bécsi, müncheni és az Apor-kódexben maradt ránk. A katolikus liturgia céljára készült, az ünnepi perikópák misebeosztását veszi alapul. Katolikus szerzetesek készítették. Huszita bibliának is mondják, tévesen. A XVI. század második tizedében másolták a Jordánszky-kódexet, mely az Ószövetség néhány könyvét és a teljes Újszövetséget adja magyarul. Mátyás király kortársának, Báthory László pálos szerzetesnek tulajdonították sokan e fordítást. A Halabori Bertalan egri egyházmegyés pap által másolt Döbrentei-kódexekben (1508) nagyobb szentírási szövegrészek vannak magyar fordításban. A Nyújtódi András székely ferences szerzetes által készített fordítás Judit könyvéről (Judit húgának) a Székelyudvarhelyi kódexekben található (1526). A korai zsoltárfordítások közül a legtöbb zsoltárt az Apor- (XV. század), Festetich- (XVI. század eleje), Döbrentei- (1508), Keszthelyi- (1522), Kulcsár- (1539) kódexek tartalmazzák. A XVI. század elején az erasmusi szellem hatása alatt készült Szent Pál leveleinek fordítása Komjáti Benedektől (1533) és az evangéliumok fordítása Pesti Mizsér Gábortól 1536-ban. Szántó Arató István római tartózkodása idején Báthory István erdélyi fejedelem ösztönzésére lefordította a héber, görög és latin szöveget, figyelembe véve az egész Ószövetséget, és megkezdte az Újszövetséget is. Báthory István 1579-ben jezsuita társaival Szántó Arató Istvánt Rómából hazahívta Erdélybe, és rájuk bízta az első erdélyi egyetemet Kolozsvárott. Amikor 1588-ban a medgyesi országgyűlés kiutasította a jezsuitákat Erdélyből, Szántó Arató István Znióváraljára került. E várat Bocskai hadai felégették, valószínűleg itt égett el Szántó kéziratos szentírásfordítása is. Töredékes másolatát később Káldi György jezsuita atya felhasználta a maga teljes bibliafordításához, mely 1626-ban jelent meg. Protestáns részről az első teljes bibliafordítást Károli Gáspár végezte, melyet Vizsolyon adott ki 1590-ben.A Szentírás fordításai jelentős hatást gyakoroltak a magyar nyelv fejlődésére. Nem kisebb szerepe volt a magyar nyelv fejlődésére az igehirdetésnek. A Halotti beszéd tanúsítja, hogy bár a liturgia latinul folyt, a beszédeket magyarul tartották. Az Apor-kódex pedig - mely a liturgián felolvasott szentírásszakaszokat hozza - bizonyítja, hogy a szentírásrészeket magyarul olvasták fel. Az egységes fordítás a különböző vidékek sajátos tájszólásait egy közös irodalmi nyelv kialakulására vezette. A liturgiákon, még ha latinul volt is a mise alapszövege, magyarul énekeltek. Már a középkorban kialakult az egyházi népénekek gazdag gyűjteménye.Az Ómagyar Mária-siralom tanúsítja, hogy a középkorban már magas szinten szólal meg az egyházi költészet csengő rímekkel, alliterációkkal ékesen: "Világnak világa, virágnak virága, keserűen kínzatol, vasszögekkel veretel." Miért mondtam el mindezeket? Hogy a kedves olvasók maguk döntsék el, 400 éve szólalt-e meg először magyarul az Isten a zabolai református templomban, vagy pedig 600 évvel ezelőtt. Vagy talán ez a templom nem a magyaroké volt 1603 előtt? /Bartalus Jakab Zoltán zabolai plébános: A katolikus egyház az anyanyelv és a művelődés szolgálatában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./2004. március 18.Dr. Ágoston Albert a Bibliából idézte Pál apostolt, ezzel ítélte el Tőkés Lászlót és Fodor Imrét, akik a radikális állásponton vannak, holott „a radikalizmus nem a mi járható utunk”. Pál apostol „jobbakat mond, mint egyes mai igehirdetők vagy szópufogtatók!” /Dr. Ágoston Albert: Pál apostolt idézve. Válaszféle Tőkés Lászlónak és Fodor Imrének. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./2004. május 15.Tavaly a Csíki Székely Múzeum régészei: Botár István, Darvas Lóránt és Tóth Boglárka a csobotfalvi Szent Péter és Pál-templom északi kápolnájában felfedték egy középkori sekrestye falát. Ez igazolja azt a feltevésüket, hogy a gótikus templom előtt létezett még két másik templom is. Ezáltal megdőlni látszik az a tévhit, miszerint templomépítészetünk a gótikával kezdődik. Újabb leleteket találtak. Csík Árpád-kora immár nem tekinthető prehistorikumnak. Tavaly két olyan XII. századi sírt tártak fel, melyekben négy darab S-végű hajkarika (általános köznépi viselet) volt. Azóta 60 sírt találtak, koruk a XII. és XVIII. századok közé iktatható. /Kristó Tibor: Feltárták a Sándor-kriptát Csobotfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./2005. január 17.Január 14-én tartották meg Kolozsváron a Magyar Irodalomtudományi Tanszék idei Zenés-Könyves Nap elnevezésű rendezvényét, amelyen a tanszéktagok 2004-ben kiadott köteteit mutatták be. Egyed Emese tanszékvezető megköszönte Kötő József EMKE-elnöknek az adományokból származó ajándékkönyveket. A hazai és anyaországi kiadók gondozásában megjelent kötetek listája meglehetősen hosszú: Balázs Mihály (szerk.): Bibliotheca Dissidentium c. sorozat; Balázs Imre József–Selyem Zsuzsa: Humor az avantgárdban és a posztmodernben; Bartalis János: Ujjaimból liliomok nőnek (Válogatott versek); Berszán István (szerk., Rodica Baconskyval): Symposion; Egyed Emese (szerk.): Az emberarcú intézmény; Egyed Emese (szerk.): Néző, játék, olvasó; Egyed Emese (szerk.): Szabadon fordította…; Gábor Csilla (szerk.): Devóciók, történelmek, identitások; Gábor Csilla (szerk.): Mindennemű dolgok változása; M. Bodrogi Enikő – Varga P. Ildikó: Finn nyelvkönyv kezdőknek; Orbán Gyöngyi: Olvasókönyv a líceumok/szakiskolák IX. osztálya számára (T3); Pál apostol: Levelek. Konkordáns fordítás. (ford. Balázs Károly); Selyem Zsuzsa: Szembe szét; Szabó Levente (szerk., Virginás Andreával): Új narratívák?; Szabó Levente: Debreceni Márton; Tar Gabriella Nóra: Gyermek a 18–19. századi Magyarország és Erdély színpadjain; Vass László Levente: Üvegmezők (Összegyűjtött versek, szerk. Balázs Imre József). /Ördög I. Béla: Bölcsészek zenés-könyves napja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./2005. április 4.Április 2-án rendezték a csíksomlyói Szent Péter és Pál plébániatemplomban a 11. Felcsíki egyházi kórustalálkozót. A találkozón részt vettek a rákosi, szentdomokosi, gyimesbükki, szépvízi, madarasi, gyimesközéploki, gyimesfelsőloki, dánfalvi, csíkszeredai, taplocai, csicsói, delnei, szenttamási, karcfalvi, madéfalvi egyházi kórusok, valamint a kegytemplom kórusa. /(Takács Éva): Felcsíki egyházi kórustalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 4./2005. július 17.A csángó és magyar kórusok találkozóját első alkalommal rendezték meg Zernyesten. A program megvalósításában jelentős szerepet vállalt a zernyesti római katolikus plébános, Biró József, aki a találkozó helyszínét biztosította. A találkozón öt kórus vett részt: a brassói Szent Kereszt plébánia kórusa, a brassói Szent Péter és Pál plébánia kórusa, a brassói Magyar Dalárda, a sepsiszentgyörgyi Laudate kórus, valamint a barcarozsnyói csángó kórus Lázár Miklós vezetésével. A rendezvény célja nem a versengés volt, hanem a közös és az egyéni éneklések, a kórusok közötti kapcsolatteremtés és a közösségi tudat erősítése. /Főcze Edit: Csángó és magyar kórusok találkozója Zernyesten. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 17./2006. június 16.Dr. Barta Tibor, Kolozsvárról elszármazott, Budapesten élő ortopédsebész, orgonaművész a romániai mozgássérültek javára tartott jótékonysági orgonakoncertet június 11-én a bühli (Németország) Szent Péter és Pál-székesegyházban. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./2006. július 6.A csíksomlyói Szent Péter és Pál-plébániaépület előtt július 5-én az ősi lovas magyar idők elevenedtek meg. Május 27-én ültek lóhátra Dobogókőn, és azóta vágtáznak, ügetnek, poroszkálnak végig az egykori Nagy-Magyarország területein. Az ősi időket idéző korhű, magyaros motívumú ruhákat, bőröket viselő lovas csapat először északra, Felvidék felé vette útját. Ott csatlakozott hozzájuk a hatodik társ, aki mostanáig nyereg nélkül tett meg 800 km-t. Régi magyar fegyverek: íj, szablya, bőrrel vont vesszőfonatos pajzs is a felszerelésükhöz tartozik. A tervbe vett útjukat, a mintegy 3800–4000 km-es távot vélhetően szeptember közepére sikerül teljesíteni, akkor érnének vissza kiindulópontjukra. A hat lovas – köztük egy lány – nyolc lóval poroszkálja végig a Kárpát-medencét. /Antal Ildikó: Patanyomok jelölik újra az ezeréves határt. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./2007. február 16.Az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége és az Esperesek Kollégiuma felhívásának teljes szövege:„Az Erdélyi Református Egyházkerület mindig kiállt a romániai magyarság egysége mellett és ugyanilyen fontosnak tartotta a parlamenti és helyi önkormányzatokban való képviseletet. Felhívásainkban népünket a választáson való részvételre buzdítottuk, hiszen fontos volt az 5%-os bejutási küszöb elérése. Most lehetőség nyílt arra, hogy új párt alakítása nélkül, az RMDSZ, a romániai magyarság egészét közös listán képviselje, de érdekképviseletünk nem élt a felkínált lehetőséggel. Szomorúan vettük tudomásul, hogy a törékeny egység ismét veszélybe került és a fennálló helyzet azzal fenyeget, hogy egyetlen képviselőnk sem fog bejutni az EU parlamentbe. Az erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége és az Esperesek Kollégiuma, Istentől kapott megbízatása alapján, azzal a határozott kéréssel fordul az SZKT tagjaihoz, hogy találják meg a közös lista állításának lehetőségét, és a független jelöltet tegyék a biztosan befutó második helyre. Meg vagyunk győződve arról, hogy Tőkés László is méltó képviselője lenne az erdélyi magyarságnak az EU parlamentben. Szívesen szavaznánk az egységes listára. Az összefogás lehetővé tenné akár egy harmadik képviselő bejutását is. Ha az SZKT tagjai a történelmi pillanatot nem ismerik fel, egységkereső szándékunkat figyelmen kívül hagyják, akkor az elnökség a független jelölt támogatására fogja buzdítani egyházkerületünk tagjait. Pál apostol efézusbeliekhez írt levelének szavaival kívánunk a SZKT szombati ülésén megjelenteknek bölcsességet döntésük meghozatalához, mert Jézus Krisztus „a mi békességünk, ki eggyé tette mind a két nemzetséget, és lerontotta a közbevetett választófalat” (2,14). /Az Erdélyi Református Egyházkerület Elnökségének és Esperesek Kollégiumának felhívása az SZKT tagjaihoz. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./2007. július 2.A 2005 decemberében önállósult Esztelnek község önkormányzata a hét végén nyolcadik alkalommal szervezett faluünnepet. A rendezvény június 29-én Kurtapatakon a kis kápolnában Szent Péter és Pál tiszteletére celebrált búcsús szentmisével kezdődött. Este a művelődési otthonban Varga Attila polgármester és Kozsokár Attila közgazdász, az esztelneki nadrággyár igazgatója mondott ünnepi beszédet. A következő két napon a falunapok rendezvényei az esztelneki felső iskola udvarán zajlottak. A falunapok fénypontját a Bak János által irányított nyíradonyi Ligetalja Néptáncegyüttes fellépése jelentette. Július 1-jén a kegyelet virágait helyezték el a millenniumi emlékkeresztnél, a kopjafáknál és a világháborús hősök emlékművénél. /Iochom István: Esztelneki falunapok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./2008. május 19.Kolozsváron a Barokk Napokat a Katolikus Egyetemi Lelkészség szervezte. A főtéri Szent Mihály-templomban vokál-szimfonikus hangversenyre került sor. Kovács Zsolt művészettörténész a Barokk arcok fotópályázatra beérkezett alkotásokat mutatta be. A hangversenyek mellett számos előadás és fotókiállítás várta az érdeklődőket. Kovács Zsolt előadást tartott a kolozsvári Mária oszlopról. A város első köztéri emléke eredetileg a piarista templom előtt állt, most pedig a Szent Péter és Pál templom mögötti részen található. A szobrot 1744-ben állíttatták, az 1738 óta tartó pestisjárvány elmúltakor. /Dézsi Ildikó, Nagy-Hintós Diana: Negyedszerre rendeztek Barokk Napokat Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./2009. április 25.Szakrális terek címmel nyílt kiállítás április 23-án Kolozsváron az Apáczai Galériában. A rendezvénnyel az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete /EMME/ kolozsvári csoportja a nemrég elhunyt Szabó Vilmos képzőművész-tanár emléke előtt tisztelgett. A 35 képzőművész alkotásaiból rendezett tárlat három kerek évforduló, a 2000 évvel ezelőtt született Pál apostol, az 500 éve született Kálvin János, illetve a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye ezer évének jegyében jött létre. /Művészpedagógusok kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ A kiállítás aktualitása, hogy néhány nappal ezelőtt a lakiteleki alkotótáborban váratlanul elhunyt Szabó Vilmos festő- és grafikusművész, a Céh zilahi képviselője. /németh: Szakrális terek az Apáczai Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./2009. június 27.Június 26-án fejeződött be a Kökényesden és Csedregben megrendezett „Szent Pál nyomában” nevet viselő egyházi tábor: az eseményen 110 gyerek vett részt. A sportvetélkedőket követően a kisebbek Szent Pál születéséről, a nagyobbak a beszéd kialakulásáról, szerepéről hallhattak előadást. Vojtku László római katolikus plébános celebrált szentmisét. A kézműves-foglalkozáson egy templom makettjét is elkészítették. /Fodor István: Véget ért a Szent Pál-tábor. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 27./2010. február 16.Diszkriminált görög katolikusok?Bihar megye – A Nagyváradi Görög Katolikus Egyházmegye püspöke Virgil Bercea kedden egy sajtótájékoztató keretében számolt be az ad limina látogatás keretében XVI. Benedek pápával való találkozásáról. Mint ismeretes az ad limina a megyéspüspökök öt évenkénti kötelező látogatása az apostolok küszöbénél, Szent Péter és Pál sírjánál Rómában, amely során az egyházi vezetőknek be kell számolniuk egyházmegyéjük állapotáról a pápának. Nagyváradról Exc.Böcskei László római katolikus püspökön kívül a görög katolikus egyházfő is részt vett a vatikáni látogatáson. Virgil Bercea püspök a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a 15 perces találkozón tájékoztatta az egyházmegye problémáiról, illetve arról, hogy meglátása szerint a görög katolikusok diszkriminálva vannak Romániában. Az egyházmegyében szolgáló 186 pap közül csak kevesebb mint a fele részesül állami fizetésben, 96 lelkész bérezését saját költségvetésből kell fedezniük, melyre nem minden esetben van lehetőség. A templomok elhanyagolt állapotban vannak, sok esetben a belső freskókat tönkretették vagy nem megfelelően restaurálták. Békétlenség A püspök azt is szóvá tette a pápának, hogy helyi szinten nézetkülönbségek adódnak az ortodoxokkal, nem érvényesül az ökumenia szelleme. A pápa szomorúan fogadta a híreket és elmondta, hogy imádkozni fog a romániai keresztények közötti békéért. A püspök a tájékoztatón a sajtó érdeklődésére bővebben is kifejtette a görög katolikus egyház helyzetét. Kiderült, hogy a tavaly a papok és egyházi alkalmazottak bérezésével együtt 630 ezer lej kiadása volt az egyházmegyének, amiből csak 573 ezer lejt tudtak fedezni. A költségvetési hiányt külföldi alapítványok segítségével sikerült pótolni. Azt is kifejtette, hogy több településen pereskednek az ortodoxokkal, akikkel nem tudnak megegyezni a templomaik visszaszolgáltatásáról. Mészáros Tímea. Forrás: erdon.ro 2010. március 20.Emlékezzünk! - Meghívó MarosvásárhelyreHúsz esztendővel a romániai – és kelet-közép-európai – rendszerváltozás után, intő figyelmeztetésként hangzik felénk Jánosnak, a szeretet apostolának szava: „Vigyázzatok magatokra, hogy el ne veszítsük amit munkáltunk, hanem teljes jutalmat nyerjünk” (2. Jn. 8). „Akik az igazságban járnak” (2. Jn. 4), gyakran szembe találják magukat a hazugsággal, a gyűlölettel, a gonoszsággal. Nekik szól Pál apostol bátorító biztatása: „Kövesd az igazságot, a hitet, a szeretetet, a békességet azokkal egyetemben, akik tiszta szívből segítségül hívják az Urat” (2. Tm. 2,22). Az elmúlt két évtizedben olyképpen kellett végighaladnunk a rendszerváltozás göröngyös útján, akadályain és buktatóin, miképpen a kereszthordozás stációin. Már a kezdet kezdetén súlyos próbatételt jelentett számunkra Marosvásárhely Fekete Márciusa”. 2010. március 19–20-án erre emlékezünk, és az „elkezdett munka”, a rendszerváltozás töretlen folytatásának szándékával kívánunk szembenézni a húsz évvel ezelőtti eseményekkel, melyek nem csupán hogy megrontották a magyar–román kapcsolatokat, de a beindult demokratikus változásokat is lefékezték, és utat nyitottak a lopakodó posztkommunista visszarendeződés előtt. A volt titkosszolgálat – a Szekuritáté – burkolt helyreállítása ellenforradalmi nacionál-kommunista forgatókönyv szerint terelte tévútra a dicsőséges romániai – temesvári – forradalmat. Országunk kommunizmus utáni átmeneti korszaka nagy mértékben hasonlít a volt szovjet tábor országainak sorsához. Kárpát-medencei magyarságunk saját hazájában, valamint a környező országokban – többé vagy kevésbé változatos formában és alakban – fokozott mértékben volt kénytelen elszenvedni nem csupán a diktatúra visszatérését, hanem ezzel együtt a kommunista ideológia helyébe lépő nacionalizmus feléledését. Emlékezzünk, hogy az igazság erejével munkáljuk a békességet! Emlékezzünk, hogy az 1989-ben kivívott szabadság örömével folytathassuk a demokratikus rendszerváltozást! Emlékezzünk, hogy az akkor ébredt szeretet és szolidaritás erejével küzdhessük le az embereket és népeket megosztó gyűlöletet! Hitben és igazságban való közös emlékezésünk ellopott forradalmunk Fekete Márciusából vezessen bennünket a remélt jobb jövőnket ígérő Szeretet Márciusába! A szervezők szeretettel hívnak mindenkit Marosvásárhelyre, az EMNT szervezésében sorra kerülő rendezvényekre: – március 19-én, pénteken este 7 órakor az igazság fáklyásmenetével emlékezünk a tragikus eseményekre. – március 20-án, szombaton 10 órától nemzetközi konferencia veszi kezdetét Közös múlt, közös jövő – otthon, Európában címmel (helyszín a Deus Providebit Tanulmányi Ház, Rózsák tere 61. sz.). Március 20-án délután 5 órakor kárpát-medencei ökumenikus találkozó lesz a Vártemplomban, testvéregyházaink vezetőinek és képviselőinek részvételével. Hitünk és sorsunk közösségében szeretettel hívjuk és várjuk. Nagyvárad, 2010. március 10. Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad) 2010. március 22.Zászlót bontottak és huszártiszteket avattak BihardiószegenBihar megye – Látványos rendezvényt tartottak vasárnap Bihardiószegen, mellyel egyrész emlékeztek a ’48–as forradalomra, másrészt tovább gazdagították a helyi hagyományörző huszárszázadot zászlóval, tisztekkel. Március 21.–én, vasárnap az időjárás igazolta, hogy nem csak csillagászatilag kezdődött el a tavasz: a bihardiószegi református templom mellett jóleső napsütésben rendezgethették szerelvényüket az ünnepségre készülő huszárok. Gellért Gyula helyi lelkész Pál apostolnak a Galátziabéliekhez írt leveléből vette igehirdetésének alapigéjét: „(…)ne kötelezzétek meg ismét magatokat szolgaságnak igájával.” Az Érmelléki Református Egyházmegye esperese Széchenyit idézte – ha meg akarunk maradni Európában, magyarnak kell maradnunk – majd figyelmeztetett, hogy a szabadság olyan, mint egy édesanya: mindig ad, és amikor már nem tud, akkor nekünk szent kötelességünk adni neki. Előttünk a múlt, egyszersmind a jövendő is, mondta az igehirdetés után Jakó Sándor segédlelkész, amikor egy kisfiú keresztelése által gyarapodott a gyülekezet. Zászlóbontás A templomi ünnepség folytatásaként zászlót bontottak: a helyi Gróf Széchenyi István Huszárszázad Petrucz József által tervezett lobogóját, melynek egyik oldalán a Simonyi–, másikon Bihardiószeg címere látható. Avatóbeszédet mondott Emődy Dániel, a Pro Patria Alapítvány Simonyi Óbester Regionális Szervezetének elnöke. Gellért Gyula lelkész köszönet–nyílvánításaiból kiderült, sokan nyújtottak segítő kezet a zászló elkészítéséhez, például a gyülekezet asszonyai 14 kg csigatészta árát ajánlották fel. A Debreceni Huszárbandérium nevében Piroska János egy Bibliát ajándékozott a vendéglátóknak. A zászlót Gellért Gyula és Jakó Sándor, illetve Szűcs Attila helyi tisztelendő áldotta meg, az istentiszteleten közreműködtek a helyi iskola diákjai, a gyülekezet Asók István kórusa, továbbá egy verscsokorral Meleg Vilmos színművész. Koszorúk az emléktáblákra Az ünnepség a templomkertben folytatódott, ahol a diószegi huszárszázad tisztjeit és altisztjeit avatták. Avatóbeszédet dr.Papp Gyula ezredes mondott, arról is szót ejtve, hogy a huszárok mindig is bátorságukról, megbízhatóságukról, hűségükről, önfeláldozásukról voltak híresek, és ezeket az erényeket manapság a hagyományőrzésben lehet kamatoztatni. Ugyancsak az ezredes előmondta az eskü szövegét, melyből fontos kiemelni: elismerik és tiszteletben tartják Románia egyesületekre vonatkozó szabályait. Emléklapok kiosztása után került sor a Polgármesteri Hivatal falán lévő Széchenyi István– (1820 és 1825 között állomásozott a gróf huszárként Diószegen), majd a római katolikus plébánia falán lévő Simonyi József–emléktábla (az óbester a település környékén is toborzott) megkoszorúzására. Forrás: erdon.ro 2010. április 25.Húsz éves a HarangszóA Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja, a Harangszó húsz éves fennállását ünnepelte 2010. április 25-én, vasárnap. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Bartók-terme előtt kialakított alkalmi kiállítás helyszínén, ahol a Harangszó régi számait lehetett megtekinteni, Barabás Zoltán a Partiumi Magyar Művelődési Céh elnöke köszöntötte a megjelenteket, kijelentve, hogy a Harangszó eddigi húsz éve a hit szolgálatában telt el. A Bartók-teremben dr. Eszenyeiné dr. Széles Mária tartott áhítatot, beszédét Pál apostolnak a filippibeliekhez írt leveléből vett igerészletre építve. Az áhítaton a közösségi élet és a gondolat fontosságát hirdette, végezetül pedig azt kívánta, hogy a Harangszó legyen kürt, mely hírül adja az Isten világának gazdagságát. A továbbiakban Sándor Lajos lelkész olvasta fel Tőkés László püspök, EP-képviselő üzenetét: „Velem készített első interjújában a lap első főszerkesztője akkor azok boldogságát hangsúlyozta ki, akik háborúságot szenvednek az igazságért. Manapság sok esetben és sokféleképpen nem az igazságért szenved az olvasó és a lapkészítő, hanem a ránk telepedő hazugságtól. De túl mindenen és a húsz év apályain, ma hálaadással osztozhatunk azok örömében, akikért a harang szól - szükség esetén a veszedelmet jelezve, máskor pedig az Evangélium örömét hirdetve.” Ezt követően Sándor Lajos Szubjektív visszatekintés címmel olvasta fel humoros, a Harangszó történetét a történelmi korszakolás szerint bemutatva úgy, hogy mindegyik korszakot egy-egy főszerkesztő nevével fémjelzett. Az Őskor a Farkas Antal-Gavrucza Tibor korszak volt, az Ókor Bereczki András nevéhez fűződik, majd Jakabbfy Zsolt főszerkesztésével beköszöntött a Középkor. Az Újkor Csűry István főszerkesztőségével telt, a Jelenkor pedig Fábián Tibor főszerkesztő nevéhez köthető, aki a tervszerűséget és az arculatváltást hozta el a lap számára. Az egyházi sajtó szerepe Radványi Károly a Harangszó volt grafikai szerkesztője a református sajtómúltról tartott rövid előadást, majd egyház és média kapcsolatáról szólt Somogyi Botond az Erdélyi Református Egyházkerület ugyancsak húsz éves Üzenet című folyóiratának főszerkesztője. Somogyi kifejtette, hogy az egyház sajtótevékenysége céltudatos és következetes szolgálat kell legyen, nem pedig öncélú hírközlés. Minden történet fontos az egyházi sajtó számára, mely az emberek szellemi, hitbeli, anyagi életére befolyással lehet, ezért az egyházi sajtó nem zárkózhat el a társadalmi, politikai, gazdasági problémák elől, hanem a felmerülő társadalmi, etikai dilemmákra tisztán, dogmatikailag megalapozott, biblikus választ kell megfogalmaznia. Mivel manapság a látogatottság, a nézettség utáni hajszában a sajtó rengeteg mocskot zúdít az emberekre, ezért az egyházi sajtó számára kiemelten fontos a hírek szelekciója, hiszen azokat a híreket kell kiválasztani, melyek kapcsán az evangélium szellemében megfogalmazható üzeneteket lehet továbbítani. Nemcsak a sajtóterméket, de az egyházi sajtóban dolgozók személyét is a hitelesség kell jellemezze - jelezte Somogyi, aki végül az egyházi sajtó missziós feladatát emelte ki, mondván, hogy az evangélium soha nem veszíti el aktualitását, ezért ezt mindig hirdetni kell. Végezetül Török Sándor a Lorántffy Egyházi Központ igazgatója, aki az ünnep folyamán több alkalommal olvasott fel verseket, zárásképpen Balázsné Kiss Csilla Harangszó-köszöntését tolmácsolta. Ezt követően Fábián Tibor főszerkesztő fújta el a születésnapi torta gyertyáit, majd a szeretetvendégség keretében kötetlen beszélgetéssel ünnepelték a megjelentek a húsz éves egyházi lapot. Pap István Harangszó (Nagyvárad) 2010. július 18.Fényes Elekre emlékeztek CsokalyonBihar megye – Csokalyon nyolc éve rendeznek falunapokat, melyeket mindig Fényes Elek születésének évfordulójához (július 7.) közeli idődontra időzítenek. A falunapok méltó keretet biztosítanak a megemlékezésnek, de ugyanakkor nagyszerű alkalmak arra is, hogy az elszármazottak hazalátogassanak, ha rövid időre is, de együtt legyen a család, találkozhassanak a régi ismerősök, barátok. Idén július 17–18-án zajlottak a Csokalyi Falunapok rendezvényei. Szombaton a településen nagy népszerűségnek örvendő kispályás labdarúgók „uralták a pályát”, akik egy, már hagyományosnak tekinthető labdarúgótornán mérték össze ügyességüket, tudásukat, kitartásukat. Az idén a benevezett 11 csapat közül a csokalyi Interstecs bizonyult a legjobbnak. A kora délutáni órákban a helyi görög katolikus templomban a Szent Pál közösség által elődott evangélikus koncertet hallgathatták az érdeklődők. Éjfél körül érkezett meg az est sztárcsapata: az Insect együttes jó hangulattal, humorral, bohóckodással minden jelenlévőt ellátott. Megemlékezés A vasárnap délelőtti órákban a csokalyiak Fényes Elekre emlékeztek. Még meg sem kondult az ünnepi istentiszteletre hívó harang, de már ünneplőbe öltözött sokaság töltötte meg a falu utcáit, vonultak Isten háza felé. Mátyás Árpád lelkipásztor igehirdetésén acsokalyigyülekezet tagjain kívül számos vendég, meghívott személyiség, a penészleki gyülekezet vezetője és tagjai is részt vettek. A megemlékezés a Fényes Elek szülőházának helyén kialakított emlékparkban, a nagy statisztikus szobránál folytatódott, ahol elsőként Béres Csaba polgármester szólt az ünneplőkhöz. Beszédében méltatta aközgazdasági statisztika megteremtőjének, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának alakját, akit joggal sorolunk a nagy magyar halhatatlanok táborába. Fényes Elek munkásságából, életpályájából az elhivatottságot, a kitartást, a meg nem alkuvást, az eltökéltséget emelte ki és állította példaként a csokalyiak elé. „Bölcsességkeresés” Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke felszólalásában így vallott. „Én azon szerencsés emberek közé tartozom, akik hasznát veszik Fényes Elek munkásságának. Visszatekinteni és megtudni a települések minden szempontbeli összetételét nagy segítségünkre van a mában is.” „…Az akkori idők nagyjai minden civil szféra mozgalmi rendszerében jelen voltak. Vajon ha ma még többet kellene dolgoznunk magyarságunkért – hajlandók lennénk-e?” – tette fel az elgondolkodtató kérdést Szabó Ödön. Szabó Mihály kolozsvári református lelkész, szociológus Fényes Elek munkásságának fontosságáról szólt az egybegyűlteknek, kiemelve a statisztika fontosságát napjainkban is. „A jövő felé tekintsünk, a lehetőségeket keressük – Fényes Elek szelleme példaképként velünk van!” Erdődi Endre görög katolikus tisztelendő Fényes Elek bölcsességben való járását emelte példaként a jelenlévők felé. „A bölcsességkeresés és az abban való járás úgy legyen meg a mi életünkben is, mint ahogy az jelen volt Fényes Elek életében” – mondta. Koszorúzás A megemlékezést Csomaközi Dájánka, Pécsi Erika, Egri Anett, Colman György, Selmeczi Róbert és Csatári Viktor szavalatai, valamint a Székelyhídi Férfikórus nemzeti érzelmű dalokból összeállított csokra tette még ünnepélyesebbé. Az ünnepség a kegyelet koszorúinak elhelyezésével zárult. Koszorúztak: Béres Csaba polgármester és Csuka József alpolgármester, Szabó Ödön, Bradács Alíz és Kiss Sándor Elek a Bihar megyei RMDSZ nevében, a székelyhídi RMDSZ nevében, Székelyhíd Helyi Tanácsa nevében, a csokalyi Fényes Elek Általános Iskola diákjai és a csokalyi RMDSZ képviselői, a Pro Csokaly Egyesület vezetősége. Fényes Elek mellszobránál kegyelettel emlékeztek leszármazottai is. erdon.ro 2010. július 19.Református püspök szobrát avatták fel a HegyközbenPiszkárkosi Szilágyi Sámuel református püspök mellszobrát avatták fel július 18-án a Bihar megyei Hegyközkovácsiban. Az ünnepi istentiszteleten Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a Magyar Református Egyház zsinati elnöke hirdette az igét. A község templomát Szilágyi Sámuel építette fel, és 225 évvel ezelőtt itt is helyezték örök nyugalomra. Az ő közbenjárásának volt köszönhető a II. József császár által 1781-ben kiadott türelmi rendelet, amelynek alapján sorra épültek a református templomok Magyarországon. A hegyközkovácsi gyülekezet élen jár Bihar megyében a magyar vonatkozású emlékhelyek létrehozásában, de az egész erdélyi magyarságról elmondható, hogy több emléktáblát, szobrot avatott a szocializmus bukása óta eltelt húsz évben, mint amennyi azelőtt 50 évig volt – mondta a szoboravatón Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke mintegy válaszképp Nehémiás könyvére utalt, és elmagyarázta: ez történik, amikor a fogságból szabadult nép újra elkezdi építeni önmagát. Itt pedig nemcsak templomok, várfalak építéséről, hanem a lelki építkezésről, a nemzetként való élésről, az önazonosság megújulásáról van szó. „Dicsekedésünk van – írja Pál apostol a korintusbeliekhez írt levelében, s ugyanez rólunk is elmondható, hiszen van mivel dicsekednünk a múltban és a jelenben is” – mondta a püspök. Kövér József, a szobor alkotója azt mesélte el, hogyan kísérletezte ki minden képi referencia nélkül a püspök arcát: tudta, hogy szigorú, de szelíd ember volt, tekintélyes, „olyan, mint egy püspök” – s fő célja az volt, hogy a művet néző érezze, a szoborfej átható tekintete reá szegeződik. Piszkárkosi Szilágyi Sámuel püspök 1770 májusában Debrecenben találkozott először II. József császárral – olvasható a Forró László hegyközkovácsi lelkipásztor szerkesztette alkalmi kiadványban. Az uralkodó a protestánsok lélekszámáról, a gyülekezetek méretéről kérdezte őt, és a püspök olyan jól felelt, hogy a császár később többször is beszélgetett vele. Az akkor már hatvanévesnél idősebb püspök még megérhette, hogy a császár 1781-ben olyan rendeletet adjon ki, amelyben bizonyos feltételekkel engedélyezi a protestáns templomok építését. Ekkor építtette meg saját költségén a kovácsi istenházát, mely jelenleg is áll. Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár) 2010. augusztus 22.Véget ért az ötödik kántorképzőPéntek este került sor a Királyhágómelléki Református Egyházkerület ötödik kántorképző tanfolyamának résztvevőiből álló kórus hangversenyére a várad-újvárosi református templomban. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület ötödik kántorképző tanfolyamán összesen huszonnyolcan vettek részt, akik közel két héten keresztül intenzív egyházzenei oktatásban részesülhettek nyolc oktató irányításával. A képzés istentisztelettel egybekötött, hagyományos záróhangversenyére péntek este került sor a nagyvárad-újvárosi református templomban. Mintegy félszáz érdeklődő – közöttük több lelkipásztor is – tiszteletét tette a záróhangversenyen. Igét hirdetett Ft. Csűry István püspök Pál apostol Efézusbeliekhez írott levele hatodik fejezetének 18. igeszakasza alapján. „Isten a mai napon igéje által azt akarja kérdezni tőlünk, hogy tudunk-e rendet teremteni ebben a kaotikus világban? Isten lelki fegyvereket ad a megoldást kereső embernek, nem támadó, de nem is védekező eszközöket. A mi fegyverünk az imádság és a könyörgés, és addig nincs miért aggódni, ameddig szívünkben ott az igazság” – fogalmazott az igehirdető. A református püspök arra buzdította a jelenlévőket, hogy teljes létükkel szolgálják az Urat és építsék azt a világot, amit Isten nekik adott. Huszonnyolc résztvevő Az istentisztelet után Orosz Otília Valéria, a kántorképző szervezője szólt az egybegyűltekhez. Az igehirdető szavaihoz kapcsolódóan elmondta: a közel két hét leforgása alatt minden reggel annak a gondolatnak a jegyében kezdték a képzéseket, hogy az éneklés Isten igéjének és dicsőségének a hirdetése. Néhány tényszerű adattal is szolgált a jelenlévőknek. Így megtudhattuk, hogy az öt év alatt közel hatvan kántor vett részt a tanfolyamon. A mostani képzésen huszonnyolcan voltak. Végül köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a tanfolyam megszervezéséhez. A hangverseny keretében Palestrina, J. Haydn, Berkesi, Draskóczy művek csendültek fel Márkus Zoltán karnagy, valamint a képző egyes hallgatóinak vezényletével. Mészáros Tímea. erdon.ro 2010. október 28.Boldoggá avatás: A hit ünnepeNagyvárad – 2010. október 30-án a nagyváradi római katolikus székesegyházban a 11 órakor kezdődő szentmisén a boldogok sorába iktatják Isten Szolgája Bogdánffy Szilárd vértanú püspököt. Böcskei László nagyváradi megyés püspök e rendkívüli eseményről nyilatkozott. – Milyen jelentőséggel bír az október 30-án, szombaton sorra kerülő rendkívüli esemény, amikor boldoggá avatják Bogdánffy Szilárd vértanú püspököt? – Egyházmegyénk és az egész régió történelmi egyházmegyéi is egy rendkívüli esemény előtt állnak. Egy boldoggá avatás már azért is rendkívüli, mert a történelem folyamán ritkán fordul elő. Esetünkben 818 év kellett elteljen ahhoz, hogy itt, Nagyváradon ilyen eseményt rendezzünk, miután 1192-ben Szent László királyt szentté avatták. Elsősorban a hitnek az ünnepe a boldoggá avatás, mégpedig két megközelítésből is. Elsősorban azért, mert Isten csodálatos gondoskodása nyilvánul meg a boldoggá avatás által, ugyanakkor az új boldog személyiségén keresztül is. A hitnek az útja nem egyszerű út, nem a lazsálásnak az útja. A hitnek az útja megköveteli a hozzáállást, a megismerést, a kutatást, a küzdelmet, a harcot, és nem ritkán az áldozatot is. Ilyen szempontból visszanézünk a történelemben mindazokra, akik életüket áldozták Krisztusért, az egyházért, a hitért, kezdve az első vértanúktól a legújabbakig. Már az ősegyház első éveiben nagyon sokan életüket adták Krisztusért, gondoljunk csak a római arénákra, vagy a katakombákra. A boldoggá avatás a hitnek és az isteni gondoskodásnak az ünnepe. Szilárd püspök is ezek közé sorolódik, mert ő is egy ilyen személyiség, aki egyházmegyénk főpásztoraként vállalta a legnagyobb áldozatot, és életét adta egyházáért, Krisztusért. Nyugodtan mondhatjuk az ünnep küszöbén, hogy Isten gondoskodik rólunk, megajándékozza egyházmegyénket, népünket egy ilyen kimagasló és rendkívüli személyiségnek a példájával, akit az eljárások után az egyház hivatalosan is elismer, és az oltárra emel, ahogy ezt ki szoktuk fejezni. Ez a hitnek az ünnepe is, mert Isten szeretetének a jelét fedezhetjük fel. Isten csodálatos ajándéka - Ön milyen gondolatokkal készül ezen jeles eseményre? – Azt olvassuk Szent Pál apostolnál a zsidókhoz írt levélben, hogy Isten megpróbálja azokat, akiket szeret. Sokszor elszörnyülködünk, elkeseredünk az emberi gonoszság és kegyetlenség láttán, de ráfigyelünk arra is, hogy mindezek felé emelkedik az életnek a győzelme. Ha most csak Szilárd püspökre gondolunk, és az ő sorsán keresztül arra, hogy mire is lehetett képes az emberi gonoszság és gyűlölet, mégis, alig egy pár évtized elteltével mi egészen másként beszélünk Szilárd püspök életéről és haláláról. Megdicsőült az ő halála által, még akkor is, ha a gonosz hóhérok őt a halálba küldték azért, mert hitt, mert hűséges volt Istenhez. Ez a halál is bizonyítja, hogy van valami, ami erősebb a halálnál, és ez az élet, amit Isten ajándékoz nekünk. A boldoggá avatás Isten csodálatos ajándékaként tűnik fel, és ez egy megszólítás, kihívás is a mai ember számára, hogy mi is erősödjünk ebben a hitben, mert azt hiszem, szükségünk van arra, hogy megtaláljuk ezt a kapaszkodó pontot, amiben mi is biztonságban érezhetjük magunkat, hiszen a mai világ is annyi sok megpróbáltatást és kihívást tartogat nekünk. Meg kell találjuk a hit erősítő forrását, és ez a boldoggá avatás ezt nyújtja, csak nekünk ezt fel kell ismerni, és fel kell lelkesednünk, hogy mi is ugyanilyen szellemben, kitartásban tudjunk előre haladni. Komolyan venni az életet – A hívek számára milyen aktuális üzeneteket hordoz a boldoggá avatás? – Az első, amit jelenthet az egyszerű hívek számára: ne féljünk Istenre bízni életünket, ne féljünk Istenre hagyatkozni, mert Ő átsegít még a legkritikusabb helyzeteken is. Isten úgy irányítja a mi életünket, hogy az az igazi kibontakozáshoz, és megdicsőüléshez vezesse. Ha a végső célunkat nézzük, akkor nem itt, a földi életben kell keresnünk a kibontakozást, a boldogulásunkat, hanem magasabbra kell vágyakoznunk, és ilyen összefüggésben Szilárd püspöknek ez az egyik fő üzenete, hogy csak Isten teheti gazdaggá és tartalmassá a mi életünket. Kisebb-nagyobb áldozathozatalaink közepette is így viszi végbe Isten az ő tervét, ami lelkesítő lehet a mi számunkra. Szilárd püspök komolyan vette az életét: nem alkudozott, nem fabrikálta a lehetőségeket, komolyan vette a feladatát, a küldetését, nem kímélte magát, szerette Istent, az embereket. Az ő életáldozatának koronája a vértanúhalála volt, de azáltal, hogy ő alázatosan szolgálatba állt az akkori püspöknek, azáltal, hogy vállalta a sok utazást, azáltal, hogy lelkiismeretesen vállalta a tanítói munkát, ezek mind-mind áldozatot jelentenek az ember számára, még akkor is, ha egy papról, egy elhivatott személyről beszélünk. Szerette ővéit, és ez abban tornyosult, hogy képes volt vállalni a testi szenvedést, és azt is, hogy elszakítsák, elszigeteljék ővéitől, és azután képes volt arra is, hogy a végsőkig menjen, és a jó célokat, amelyeket ő kint, a szabadságban hirdetett és képviselt, azokért életét is adta. Ez egy nagy üzenet: vegyük mi is komolyan ezt a kis időt, amit a jó Isten rendelkezésünkre bocsátott, és töltsük meg igazi tartalommal: Istenszeretettel, emberszeretettel, és akkor a mi áldozatunk is kedves lehet az emberek, és az Isten előtt. Kiváló példakép – Hogyan szeretnék a jövőben elevenen tartani a boldoggá avatandó vértanú püspök emlékét? – A boldoggá avatás nem egy befejezés, hiszen ez a folyamat körülbelül tizenhét éve kezdődött. Ennek a formális része zárult le ennek az évnek a kezdetén, amikor a Szentatya is jóváhagyta a dekrétumnak a kihirdetését. Úgy érzem, hogy sikerült az emberekhez is közelebb vinni Szilárd püspöknek az alakját, de arra kell törekedjünk, hogy folytatása is legyen ennek a rendkívüli eseménynek, hogy átjárja életünket Szilárd püspöknek a nagysága, szellemisége, hűsége. Gondolok itt arra, hogy ő kiváló példaképe lehet a papságnak. Nagyon szeretném, ha az elkövetkező időben egyházmegyénk papsága ráfigyelne az ilyen példára, mert nagyon fontos, hogy a mai világban helyt tudjunk állni, és teljesíteni tudjuk küldetésünket, és mi is a hivatásunknak tudjunk élni. Szeretném, hogyha mostmár a boldog Szilárd püspök igazi felfedezése is megtörténne. Azért mondom azt, hogy igazi felfedezése, mert még most is új és új dolgok kerülnek elő vele kapcsolatban, hiszen ő egy olyan kornak az áldozata volt, mely vagy azon volt, hogy eltüntesse a nyomokat, vagy amely még aránylag közel áll hozzánk az időben, és amelyről nem sokat beszéltek, vagy nem helyesen beszéltek, nem mondták ki azt, amit ki kell mondani azokról az emberekről, akik életüket áldoztak az egyházért. Ilyen irányban szeretném továbbvinni Szilárd püspök megismerésének áldott folyamatát. Szeretnénk még jobban kiterjeszteni ezt a folyamatot olyanformán, hogy létrejöjjön Szilárd püspök teljes profilja. Ehhez ki kell használni minden lehetőséget. Minden olyan anyagot, amit összegyűjtöttünk, és ami még előkerül, azt egy emlékkötetben szeretnénk megjelentetni. Terveztük azt is, hogy a boldoggá avatás után is megismerjük azokat a helyeket, ahol ő élt, tanított, tevékenykedett, és ahol meghalt. Előrebocsátva elmondhatom, hogy szeretnénk az egyházmegyei képviselőkkel utakat szervezni, hogy találkozzunk azokkal az emberekkel, akik akár a szülőföldjén, szülőfalujában élnek, hogy meglátogassuk azokat az egyházmegyéket, ahol ő szolgált, azokat a börtönöket, ahol raboskdott. Egészen más hatása van az emberekre, ha tapasztalják azt, hogy ez a mi nagy példaképünk itt is járt. A szentek sorába kerülhet – Milyen lehetőségeket nyújt az egyház és a közösség számára ez a boldoggá avatás? – Élni akarunk Isten ezen ajándékával, hogy ismét egyházmegyénk az, amely egy ilyen rendkívüli kitüntetésben részesül. Ezáltal felemelkedünk, hiszen a mi egyházmegyénk Szent Lászlót és Szent Istvánt is magáénak mondhatja: Szent István a bihari püspökség alapítója, és Szent László az egyházmegyét Váradra hozatta. Mostmár van egy másik közbenjárónk is. Az biztos, hogy a jövőben a mi egyházmegyénk számára Szilárd püspöknek az emléknapja egyházmegyei szinten ünnepi rangot kap, október 3-a belekerül a naptárba. Szorgalmazni fogjuk azt is, hogy Szilárd püspöknek a példája legyen feltüntetve a következő időben az ifjúsági lelkipásztorkodásában, vagy az iskolai hitoktatásban. Tervezzük elindítani a laikusképzést, és ott is hivatkozhatunk rá. Ezen kívül intézmények vehetik fel a nevét, már van is egy ilyen margittai gondozóközpont, amely felvette a nevét, de akár épülő templomok vagy kápolnák is felvehetik majd a nevét. Szóba került egy szobor felállítása is a székesegyházban, mert mostmár ezt is lehet. Ki is járna neki. De az a legfontosabb, hogy imádkozhatunk hozzá, segítségét kérhetjük, és reméljük azt, hogy nem fog itt megállni minden, hanem előbb-utóbb elkövetkezik az is, hogy a szentek sorába kerüljön. Ez azt jelenti, hogy a boldoggá avatás az első fokozata a szentté avatásnak. Egy csodának a felmutatásán keresztül, a Róma által előírt procedúráknak megfelelően folytatódhat ez a folyamat, és akkor a szentté avatás is bekövetkezhet. Azonban ezt ki kell imádkozni, és az tőlünk függ, hogy mekkora hittel tudunk fordulni a mi közbenjárónkhoz. Nagy lehetőség ez számunkra, és arra buzdítanék mindenkit, hogy legyünk büszkék arra, amit most kaptunk az egyháztól ezen nagy elismerés által. A szeretet üzenete – Hogyan készülnek a szombati boldoggá avatásra? - A nagyváradi ünnepségen negyven püspök lesz, mellettük nagyon sok pap, zarándok, meghívott. Én is nagyon fontosnak találom, hogy ne csak saját magunknak tartsuk meg őt, mert ő egy jel a világ előtt. Végre itt van az idő, hogy egy bizonyos rendszerről kihirdetésre kerül, hogy nagyon sok gonoszság történt akkor, és voltak erős személyiségek, akik elvükért, hitükért életüket áldozták. Ez most elindíthat egy folyamatot, hisz Szatmáron jövőre lesz egy másik boldoggá avatás, és ott van Márton Áron, akinek ügyében reménykedünk, de ott vannak a görög-katolikus püspökök is. Megemlíthetjük azokat is, akik nem haltak meg a börtönben, nem adták életüket, de vállalták a szenvedést azért, mert hittek. Kötelességünk a nyomukba lépni, hogy mi is meg tudjuk hozni azt az áldozatot, amit megkövetelnek tőlünk. Nem az életáldozatról van szó, de mindenki meghozhatja a maga részéről azt az áldozatot, amire szüksége van ahhoz, hogy erősödjön az egyház, hogy meg tudjon maradni a közösség, ugyanakkor üzenetet is hordozzunk a mai világban, és ez az igazságnak, a szeretetnek és a békének az üzenete. erdon.ro (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
